HGD Kft. - Hőszivattyús rendszerek földtani és gépészeti tervezése előadás

2016. március 05., szombat 16:59

 

A Kalorikus Gépek Szakosztály a 2015-16-os tanév második félévében az első, kedvcsináló és kitekintő előadását a megújuló energiára alapozott, geotermikus primer-hőnyeréssel működő hőszivattyús rendszerek tárgykörében szervezte meg. A hőszivattyúk nem egészen illeszkednek bele a szakosztály eddigi tevékenységébe, azonban látókörünk bővítését kiemelt fontosságúnak tartjuk, ezért örömünkre szolgált egy szakember előadását hallani a témáról.

Sikerült meghívnunk a téma leginkább elismert, prémium szintet képviselő (már ha ebben az ágazatban lehet ezzel a kifejezéssel élni, ahol a gazdasági optimum még inkább fontos), HGD Kft. ügyvezető tulajdonosát, Dr. Ádám Bélát egy 2 órás esti előadás erejéig.

Az előadás más jellegűnek ígérkezett, mint egy átlagos egyetemi tantárgy esetében megszokott. Az erős piaci környezetben is helytálló személyek egyszerűen határozottabban, karizmatikusabban kell, hogy fellépjenek a saját elgondolásaik mellett – ahogy azt az előadó ez alkalommal is tette - mert máskülönben szinte lehetetlen érvényesülni. Erre a projekt példák bemutatása során derült fény az előadás során, amikor is a mérnöki élettől igazán távolálló ügyfelek teljes magabiztossággal állítanak valótlant, illetve kérnek irracionálisan méretezett rendszereket nyomott áron.

A rövid történeti áttekintés közben kiderült, hogy nincs igazán új a nap alatt, hiszen már 1937-ben Zürichben a városházát hőszivattyús rendszerrel klimatizálták. Ahogy haladtunk előre a jelenkor felé, érthetővé vált, hogy a hőszivattyús fűtő-hűtő rendszerek fejlesztése, megrendelések száma az olaj és földgáz világpiaci árától erősen függött és függeni is fog. Mivel mára a villamosenergia „CO2-tisztasági” kérdése is kezd megoldódni, ezért a hőszivattyús rendszerek egyre kevésbé támadhatóak környezetvédelmi szempontból. Ráadásul, a Nemzeti Cselekvési Terv elég vaskos részt akar 2020-ra (~16 PJ energiafelhasználást, ~14 % részesedést) a magyar primer-energiamixben a geotermikus energiának, hiszen kiemelkedő potenciállal bír Magyarország, amit érdekünk lenne kiaknázni…
Ezek után átfutottuk a négy alapvető konstrukciót:

-       Talajszondás típus (primeroldali közeg: folyadék, szekunderoldali közeg: folyadék)

-       Kollektoros típus (folyadék – folyadék/levegő)

-       Vízkútpáros típus (folyadék – folyadék/levegő)

-       Levegős rendszerek (levegő – levegő/folyadék)

Az előadó úr kiemelte, hogy a minden szempontból megtérülő, azaz fenntartható rendszer legtöbb esetben a talajszondás típus, hiszen itt jól kiforrott fúrási technológiákkal méterenként 50 W fűtési igény biztosítható, a rendszer pedig könnyedén üzemeltethető és karbantartható. Szekunder oldalon pedig egyszerű felületi fűtés-hűtés valósítható meg. Ezzel szemben a kollektoros rendszernél, egy ökölszabály alapján a fűtött alapterület háromszorosával megegyező, 2-3 méter mélyen elhelyezett csőhálózat kiépítése szükséges, ami viszont igen költséges részfeladat.

Nagyobb teljesítményigények esetén és persze az előre feltérképezett víznyerési lehetőségektől függően, általánosságban véve a vízkutas típus a leginkább racionális választás, bár itt igen komoly földtani tervezési munkára is szükség van. A precíz geológiai kutatások ellenére sosem 100 százalékig biztos az energiaforrás hoszzútávú megléte. Az utolsóként bemutatott levegős rendszerek ugyan a legolcsóbbak, viszont az SPF értéke(Seasonal Performance Factor, Szezonális teljesítménymutató) sokszor alacsonyabb társaiknál, mivel ezen rendszereknek a COP értéke (Coefficient of Performance, Teljesítménytényező névleges terhelésen) változik legnagyobb mértékben a környezeti hőmérséklettől függően.

Az előadás során minden egyes típusú rendszernél részletesen áttanulmányoztuk tervezési lépcsőket, hozzátéve azt, hogy még ennél a négy szakma metszetét (gépészetet, energetikát, geológiát, villamosság-automatika együttesét) jelentő iparágban plusz egy ötödik tudományterület is megjelenik, a pénzügyek. Tehát a tervezési folyamat igényfelmérési része után egyből egy árajánlatot kell a megrendelő kezébe adni, ami várhatóan meg fog egyezni a számlázott végösszeggel. Ökölszabályként elmondható, hogy 7-10 év alatt hozza vissza az árát egy hőszivattyús rendszer. Tudjuk, hogy egy átlagos lakóépületet 25 évre terveznek, így a teljes „futamidő” alatt akár a 250%-os kamat is kihozható. Nem épp úgy, mint a mai banki viszonyok között…

Forrás: "Csináljuk jól" hőszivattyús kiadvány - Komlós Ferenc, 2007

Az előadás végén néhány érdekes példa és tanulság még elhangzott az eredetileg szakszerűtlenül megtervezett, és később a HGD Kft. által átépített rendszerekről, illetve Ádám Béla tanulmányi- és karrierlehetőségeket is ajánlott cégénél azoknak a jelenlévőknek, akik a témában szívesen mélyítenék tudásukat.

Mindenképpen érdemes volt tehát megszervezni ezt a rendezvényt a 80 fős közönségnek, hiszen hasznos, korszerű információkkal gazdagodtak a szakosztály tagjai és a külsős vendégeink is!

 

Szerző: Blatt Kristóf